Ami nem fér a fejembe, azt a képernyő pont elbírja

Ami nem fér a fejembe, azt a képernyő pont elbírja

Ribizlilekvár

2022. január 12. - Анна

Vallásos áhítattal eszem a vajas-lekváros kenyeret.

Abbahagyom a görgetést, lehalkítom a rádiót, és csak az ételre figyelek. Máskor soha nem szoktam így enni, ha egyedül eszem, akkor mindig csinálok közben valamit.

Kis szelet kenyér, vastagon megkenve a jóféle vajjal, sok lekvárral. Ribizlilekvár. Angolul is rá van írva: redcurrant, bár az itteniek úgyse láttak még se pirosat, se feketét. A címke egy része lejött, annyi látszik csak, hogy „redcurra”. Sajnálom azt a lejött részt, szeretném, ha nem hiányozna. Egy szem ribizli egészen egyben maradt a lekvárban, azt hagyom utoljára, az utolsó falattal fogom megenni. Mindig utoljára hagyom a legfinomabb falatot.

Kis üveg lekvár, de rengeteg munka van mögötte. Miközben eszem a kenyeret, látom magam előtt a háromezer kilométerre levő kertet, érzem a kert illatát. Elképzelem, ahogy anyám szedi a ribizlit, és arra gondol, hogy majd itt, messze fogjuk megenni, és jó szívvel szedi, főzi, teszi üvegbe, és iszonyúan figyel, hogy a lekvár tökéletes legyen. Vajon apám is segített, vagy anyám egyedül csinálta az egészet? Az üvegre ragasztott cédulát is gondosan kiválasztotta, az van rányomtatva, hogy „made with love”, szeretettel készült, és anyám kézírásával az, hogy ribizlilekvár, hogy mikor és hol készült, és alá is van írva.

20220112_101214.jpg

Nagyon csalódott voltam, amikor észrevettem, hogy a férjem nélkülem nyitotta ki az üveget. Csak egy egész kicsi hiányzott belőle, ő nem keni olyan vastagon a lekvárt, mint én. „Csak valami édeset akartam enni, és ez volt kéznél, kinyitottam.” Nem értette, hogy mi a bajom. Szerintem én sem értettem, amíg el nem magyaráztam neki, hogy emögött a lekvár mögött mennyi minden van, a kert illata, anyám két kezének a munkája, háromezer kilométer. Amikor elmondtam, hogy ez miért fontos nekem, ő is megértette, és én is elfogadtam, hogy nekem ez fontos.

A lekvár nem is nekünk készült, hanem a férjem szüleinek. Három üveggel hoztunk, nagyon-nagyon alaposan papírba csomagolva, cipősdobozba igazgatva, a bőröndbe tett doboz puha ruhákkal körbebélelve. Egy pici üveg ribizli, egy pici üveg feketeribizli, egy pici üveg málna. Apró szemű gyümölcsök, a kert hátsó részében, a művelésre szánt területen levő pár bokorról. Nem akartam mindet odaadni, nekem jobban kell. Biztos nekik is ízlene a lekvár, de ők nem éreznék a kert illatát, nem ők látnák közben anyám kezeit, ahogy szedi a kis piros meg fekete bogyókat a szúrós ágakról. Egyet odaadtunk. Sokat gondolkodtam rajta, hogy melyik legyen az, legszívesebben mindet megtartottam volna.

A szüleim jól vannak, egészségesek, (kopp-kopp-kopp), és pár hónap múlva, ha minden jól megy, megint meg tudjuk őket látogatni. Minden héten beszélünk egyszer, 10-20 percet. Nem beszélünk komoly dolgokról, csak hogy vagytok, hogy vannak a macskák, a szomszédok, milyen az időjárás, mit főztök a hétvégén. Ünnepeken és szülinapokon is szoktunk beszélni, előre egyeztetett időpontban, hogy mindenki ráérjen, időben leüljön a gép elé, és ha éppen ünnepelünk, akkor egy pohár valamivel koccintunk is a kamerába. Apám fegyelmezetten ül anyám mellett, hallgatja, ahogy beszélünk. Ritkán szól. A férjem fegyelmezetten ül mellettem, de látom, hogy sokszor elkalandozik. Nem ért magyarul.

Pár napja a Mamával álmodtam, Anya anyukájával. Beszéltetném arról, hogy mi hogyan volt, kérdezném, hallgatnám, de már nem lehet. Szinte semmi sem tudok a családunk múltjáról. Néha azt gondolom, hogy a jelenéről sem. De van ribizlilekvárom. Szeretném, hogy ha már nem lesz, aki lekvárt főzzön, akkor is maradjon valami, amiről majd eszembe jut a kert illata, anyám keze, a Mama történetei, amikből olyan keveset hallgattam meg.

Van még egy üveg érintetlen málnalekvár a polcon. Rajta van anyám kézírása is. Jó lenne akkor odautazni, amikor éppen érik a gyümölcs, és együtt főzni a lekvárt. Ismét, hatodszor is elhatározzuk, hogy idén nyáron ott leszünk egy hétig. Hátha most sikerül.

A bejegyzés trackback címe:

https://annafejeben.blog.hu/api/trackback/id/tr3316810832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kószahal 2022.01.13. 22:46:57

Megríkattál :) Lassan edd azt a lekvárt, és írjál sokat :)

Анна 2022.01.14. 14:46:40

@Kószahal: Köszönöm szépen a visszajelzést, és örülök, hogy tetszett. :) Igyekezni fogok!

Adi21 2022.01.17. 03:11:53

Miert kell, hogy a ferjed ott uljon, ha ugy sem erti a beszedet. Odakoszonhet 10 masodpercre, amugy minek rabolni az idejet?

Анна 2022.01.17. 10:15:28

Jogos, néha én sem értem, miért üldögél ott végig. :) Gondolom azért, mert az én szüleim az ő családja is, és így velük van ő is arra a pár percre, kedveli őket. Az ő választása, nem én kérem rá.
süti beállítások módosítása